1896. év január huszadikán 500 koronás részvényeket bocsátottak ki, majd a szombathelyi törvényszéken, mint cégbíróságon, bejegyezték az Első Magyar Óragyár Részvénytársaság Szentgotthárd, elnevezésű gyárat. Az alaptőke 700 000 korona volt.A részvényről és az osztalék kifizetésekről (Ha volt egyáltalán ilyen!), a következő képeim vannak:

A részvény szövege: 1896. január 20. napján a No 1018 sz. kötvény alapján az első magyar óragyár részvény társaság elismeri, hogy e részvény tulajdonosa a társaság alaptőkéjére ÖTSZÁZ KORONÁT szabályszerűen befizetett, s ez alapján minden jogokat élvezi amelyek az „ Első Magyar Óragyár részvény társaság” részvényeseit az alapszabályok értelmében megilletik.

Az apátságtól vásárolt telken kezdték meg az építkezést. Lang Ignáz szombathelyi vállalkozó kapta meg az építési megbízatást. Április elsején volt az alapkőletétel, 27-én már álltak az alapfalak. Augusztus 30-án termelésre készen állt a gyár. Az épület a kornak megfelelő stílusban és formában épült. Példaként összehasonlítható egy korabeli svájci gyár épületével.

A svájci Biel város Madretsch kerületében működő többször átalakuló Aeby & Landry (1881.) később csak Aeby & Co. und Aeby Freres (1888.), majd Aeby, Bellenot & Co. (1892.) gyáraktól vásárolják a gépeket és a nyers alkatrészeket, 250 ezer frank értékben.

Június közepén 70 (más forrás szerint 100) fő érkezett Svájcból az óragyárba. Augusztus 2-án megérkeztek az első gépek a gyárba. Saját áramforrást építettek. Harminc magyar dolgozót alkalmaztak, a kézügyesség volt a döntő szempont. Kezdetben a nyers alkatrészeket a kakasos (registriert am 25.4.1881), majd később ezt kiegészítve az A-B LISS betűkkel (registriert am 24.11.1892.) és végül Szt. Gotthard- SPHINX (registriert 1896.) szállították.

    Kutatási helyek címmel >
     Szentgotthárdi szerkezetek típusjelei.>

1896 – 97.  Egy év alatt? - 66 000 darab zsebórát állít elő (ismeretlen forrás). Ez úgy lehetséges, hogy valójában csak összeszerelést végeztek, kezdetben az eredeti „kakas jelet - típusjelet”, majd később ezt kiegészítő „Szt. Gotthárd” jelet alkalmazzák a szerkezetben.
1896. évben gyártott zsebórák ezüst tokja a gömörmegyei Újbányán működő (1752. évben alapított, akkor már „Szandrik Rt.” nevű ezüstáru gyárba (1896. Alsóhámorban) készült. Ilyen megerősítő adatot nem találtam. 

     Kapcsolódó gyárak >

1897. Nincs adat.

1898. Nincs adat.

1899. évben csődbe jut. A bécsi székhelyű Kohn Fülöp óra nagykereskedő vásárolja meg.

1899. évben megjelent cikk (Gyárlátogatás M.Ó.Sz. Stern Károly). A „magyar kir. államvasutaknak” szállít órákat.A cikk írója felhívja az „Első magyar óragyár” vezetésének figyelmét, hogy a neki „a magyar órások támogatására, rokonszenvére feltétlen szüksége van és kerülni fogja a jövőben minden olyan ténykedést, amely a magyar órások érdekkörét sérti és károsítja”.

1900. Nincs adat.

1901. Nincs adat.

1902.  A szaklap az év 24. számában tudósít az Első magyar óragyár újra üzembe helyezéséről. Dicséri Stern Antal S. céget, melyet mindenki jól ismer.

1903. A szaklap február 3. jelentés a gyári sztrájkról. A szent-gotthárdi első magyar óragyár munkásai közül néhányan abbahagyták a munkát. Az egyesület vezetősége Pick Miklós elnököt bízta meg az ügy kivizsgálásával. Aki felvette a kapcsolatot a gyár tulajdonosával. Aki kimutatta, hogy egy közepes munkás is megkeres hetenként 28 – 32 koronát. A gond onnan adódik, hogy sokan rosszul végzik munkájukat. A tulajdonos megígérte, hogy intézkedik.

1903. Hirdetés szakkönyvben. Első magyar óragyár Stern Antal S. Szent-Gotthárd. Napi „productio” 120 darab zsebóra.

1903. MAGYAR ÓRÁSOK SZAKLAPJA évi 11. számában Szerb Károly ir cikket.A munkások száma 76. Ezek ezüst tokok előállításával, és zsebóra szerkezetek remontálásával (összeszerelésével) foglalkoznak. Heti 3 gross ezüst óratok, és naponta 120 darab különféle óra készül.Az eladásról megjegyzi a legnagyobb kereslet Bihar megyében és Erdélyben van. A közeli Vas, Veszprém megyében nem forgalmazzák. Román nagyvárosokban, Bulgáriában, Törökországban, Máltára és még Görögországba is szállítanak.

1904. Nincs adat. Leégett? (Újsághír)

1905. Nincs adat.

1906 MAGYAR ÓRÁSOK SZAKLAPJA 19. száma. Erősen tartja megát az a hír miszerint az állam (200 000 kor.) szubvencioban részesítí és így – megkezdik? Gotthárdon az óragyártást.Az is felmerül, hogy budapesten egy ingaóra gyárat létesítenek.A szaklap évi junius 1. száma azt a hírt közli, hogy a szent-gotthárdi zsebóragyárat Kohn Fölöp bécsi óranagykereskedő életre akarja kelteni. A gyár részvénytársaságé lenne, és 1 millió 8 százezer korona alaptőkével kezdené meg az üzemet.
 1907. MAGYAR ÓRÁSOK SZAKLAPJA 5. számában cikk jejenik meg: „Svájciak a magyar óraipar ellen”.A svájci óragyárak erős konkurenciát látnak, ezért a svájci Órás - és Vésnökipari Szakmunkások Szövetsége a szentgotthárdi gyárra alkalmazotti bojkottot hirdet.

1908 Építkezés.

     Építkezés 1908. évben >

1909. Hirdetés. MAGYAR ÓRÁSOK SZAKLAPJA. 21. szám.

1910. Nemzeti Óragyár 1910. június 1. „A szentgotthárdi tanulmányút”. Írta: Fogel Gyula„A nemzeti óragyár megtekintése volt az első kirándulás a M. Ó. O. Sz. részérő, amely kirándulás nemcsak élvezetes, de felette tanulságos is volt a szakemberre és sokáig feledhetetlen marad azok előtt a kartársak előtt a kik benne részt vettek”.
Adatok a cikkből.
A gyár vezetője: Füleky Ottó
A gyár főtisztviselői: Lőwy Nándor, Eisner Imre
A gyár tulajdonosa: Kohn Fülöp Bécs
Munkaműveletek.
A gátkerék, tengely, mutató, számlap, és hajszálrugó nem itt készül.
Az ezüst és fémtokokat gyártó terem. A tokokat is itt gyártják.
Első „ebausche” terem. Svájci és amerikai automata gépek.
Második „ebausche” terem. Itt készül a magas és lapos cylinder (henger gátszerkezetű) óraszerkezet.
A harmadik (Reglage-pivotage, beszabályozás) terem. Itt csiszolják a hajtócsapot, szerelik a horgony és hajszálrugót, ezeket szabályozzák és próbálják.
A következő két (negyedik – ötödik) terem. Az órák összeállítása kipróbálása.
A gépek ontják a réz és acél huzalokból, lemezekből az alkatrészeket, és így lépésről - lépésre válnak órarészekké.
270 automatikus gép, 320 munkás, 3000 darab heti átlag, 80 tanonc
Saját erőátviteli és világítási telep.50 lóerejű motor és 12 lóerejű világítási dinamó.
A gyár vezetője: Füleky Ottó
Munkatársai: Fémtok: Jöerin Emánuel. Ezüst tok: Gauchat Bernard
Roskopf ebausche és acél fornitura: Stainschefsky Zsigmond
Anker ebausces, reglage-pivotage osztály vezetője: Safranek József
A három remontage (összeszerelő) osztály vezetője: Eisner Imre, Edelsohn Leó, Rubin Saul
A gyár kereskedelmi ügyeit Kohn Fülöp gyártulajdonos, Hülle Katalin kisasszony és Löwy Nándor intézi.

     A gyárlátogatás képei >

Képek szövege:

1911. Hirdetés

1912 – 1913. Gyanafalván (Szentgotthárdtól 12 kilométerrel délre) fióküzemet létesít 30 munkással? 

     Kapcsolódó gyárak >
     Építkezés 1912 – 1913. évben >

1913. Nincs adat.

1914. Nincs adat.

1919. Tanácsköztársaság (1919. március 21 – augusztus 21).A Tanácsköztársaság alatt május 7. napján a Nemzeti Óragyárban a munkástanács elnökévé választják Lang Edét.A Helyi Ipari Termelési Tanács tagja: Taucher Ernő. Ebben az időben 176 dolgozó van. (Forrás Szentgotthárdi Történeti könyv 1981).Taucher Ernő 1959- 62 között az Órások Szövetkezete, a mostani Andrássy úti üzletének vezetője.

1920. A trianoni békeszerződés (június 4) következtében a dolgozók 35 százaléka az elcsatolt területekre kerül. A 17 mesterből 8 osztrák területre kerül, köztük Gyanafalva is.

1921. Aprópénz hiányában pénztárjegyekkel fizetik a dolgozókat.

1922. A munkások száma 150.

1922 – 25. Az első világháború alatti és utáni gyáripari válság piaci és tőkehiánya miatt erősen lecsökken.A gyárat 1925. évben leszerelik és a felszerelést külföldön értékesítik.Az épület üresen áll. Egy svájci szövőgyár és egy bécsi harisnyakötőgyár érdeklődik, hogy fióküzemet létesítsen benne.Végül a Magyar Iskolaszanatóriumnak adják el.Az épület átalakítása után 1930. év óta a gyógyítást szolgája.