.....
Pesterzsébeti
Óragyár története
Az
interneten sok adat található. Itt csak az órás vonatkozásokkal foglalkozom.
Az
Óragyár aránylag rövid fennállása alatt rendkívül sokféle műszaki terméket
állított elő. Ezek több csoportra oszthatok:
.....Közhasználatú
órák.
Ezek kerültek kiskereskedelmi forgalomba, és az órások által javításra.
.....Épülethomlokzati
– torony – órák.
Sport (stadion) óra.
.....Üzemi,
iskolai (fő és mellék) órák.
.....Műszerek.
Az
Óragyár elődje, a Budapest VIII. Tömő utca 26 szám alatti gyár (Alapítási
év:1905). Itt óra javításokkal, jelírók, kerékrendszerek, szinkronórák
gyártásával és importált komplett óraszerkezetek tokozásával foglalkoztak.
A gyár a birtokomban lévő hirdetések alapján Toronyóragyárként szerepel.
Tudomásom szerint toronyóra szerkezetet is gyártottak. Azoknak a szerkezeteken,
amelyeken a felírat, erre utal, itt látható.
.....Tömő
utcai toronyóra szerkezetek »
A
korabeli sajtóban (1930) megjelent hirdetéseket és cikkeket a mellékletben
láthatók.
.....Képek
és írások a Tömő utcai Óragyárról »
A gyárat
1948-ban államosították azzal az indokkal, hogy nem tudta kielégíteni az
ipar és a kereskedelem igényeit a szűkös, kis elavult géppark és a termelőterület
kis mérete miatt.
A
gyárat a Tömő utcából a Pesterzsébeti volt Gira és Becsey cég gyárába helyezték,
ahonnan a berendezéseket még az Óragyár beköltözése előtt elszállították.
Hogy hová, azt nem sikerült kiderítenem.
.....
Óragyár -
Budapest XX. Dózsa György u. 50.
A gyár
működésének megkezdése előtt a Danuvia gyár óragyártó részlegét gépekkel
együtt az erzsébeti Óragyárhoz csatolták. A vállalat fő profilját a mechanikus
óraszerkezetek és számláló szerkezetek alkották.
Az
közhasznú órák gyártásnak kifejlesztése elsősorban Csúry Lászlónak a
gyár főmérnökének köszönhető. Csúry László személyes kötődése és órás szakismerete,
melyet édesapjától, a híres szegedi Csúry Ferenctől örökölt .....Külön
történet: Csúry Ferenc és László
A gyár
Csúry László irányításával bevezette a főóra, mellékóra, szinkronóra gyártását.
Készítettek üzemi (bélyegző), iskolai (csengető) órák.
Felvették
termékeik közé a toronyórák gyártását. Az első motorikus felhúzású toronyórát
Bulgáriába exportálták.
.....1953-ban
készítették el a Népstadion óraberendezését az Óragyár szabadalmát képező
motoros alórákkal.
.....1957-ben
készült el a moszkvai Lenin stadion 5 méter számlapátmérőjű sportórája.
.....1962.
évben már nagy sorozatban gyártották az elektromechanikai alkatrészeket.
.....1962.
évben kifutó termékként szerelték a „REPETITION” márkafeliratú ébresztő
és a nyolc napos faliórákat.
.....1963.
év júliusában az Óragyár és a Kontakta Villamos Szerelési Cikkek Gyára
egyesítéséből jött létre
..........a
Kontakta
Alkatrészgyár.
Az
Óragyár tetején volt egy nagy óra, amely forgott. Az egyik oldalon az időt
mutatta a másik oldalon K. A. GY. betűk voltak. A KONTAKTA ALKATRÉSZ GYÁR
betűi. Ez sokáig a gyár messziről látható szimbóluma volt. A képen csak
a számlap része látható. A képet nagy utánjárással sikerült megszereznem.
Köszönet a Pesterzsébeti Múzeum dolgozóinak.
.....Képek
az Óragyárról »
Az
egyesülés után a közhasznú órák gyártása megszűnt.
A
gyár tevékenysége ettől kezdve óragyártás szempontjából érdektelen.
|
